2012. január 9-én a Haza és Haladás közpolitikai alapítvány honlapján közzétette Bajnai Gordon volt kormányfő "Köztársaság, kiegyezés, kilábalás" című írását, amelyben kitér arra, hogy az Orbán-kabinet "kormányzati, sőt valójában párthatalom alá" vonta a független intézményeket, köztük a médiát. Meghirdeti egy lehetséges új kormány programjának alapjait. A vázlatos programban szerepel a közmédia pártatlanságának helyreállítása is - konkrét megoldási javaslatok nélkül. A kérdés azért lenne érdekes, mert a különböző országok tapasztalatai ellentmondóak: gondosan kidolgozott, sokszereplős intézményes garanciák mellett is sérülhet a közmédia függetlensége (Románia), és különösebb intézményes garanciák nélkül is nagyfokú autonómiát élvezhet a közmédia (Egyesült Királyság). A függetlenség nem is feltétlenül a politikai kultúrán múlik: egyes, a szólásszabadság terén gazdag hagyományokra visszatekintő országokban ugyancsak politikai ellenőrzés alatt áll a közmédia (Franciaország).
Ugyanezen a napon a Nem tetszik a rendszer?!-mozgalom vitairatot tett közzé, amelyben a civil erők és a demokratikus ellenzéki pártok közötti szövetségkötésre buzdít. Javaslatuk szerint az "új szerződés" hangsúlyos eleme "a közmédia anyagi és politikai függetlenségének biztosítása".
Ugyancsak a közszolgálati média a témája a Mérték Médiaelemző Műhely szintén e napon megjelent bejegyzésének, amely szerint a független közmédia működésének csupán formálisan vannak meg a feltételei, a valóságban a közmédiumok az MTVA-tól, a Médiatanácstól - végső soron annak elnökétől, Szalai Annamáriától - függenek.
Szintén a közmédiához kapcsolódik, hogy ugyanezen a napon a Klubrádió szerint az olasz újságíró-szervezet szolidarítási akciót: a római magyar nagykövetség előtt tartandó ülősztrájkot szervezett a kormánykézben összpontosított hírközlés ellen.
