A szólásszabadság sem korlátlan, ám még a liberális elemzők körében is vita folyik arról, hol húzódnak a határai. A magánjellegű adatok például egyértelműen védelmet élveznek. Sokak szerint legitim korlát a foglyul ejtett közönség esete is, mert a szólásszabadságba beletartozik az a jogunk is, hogy valamilyen álláspontot ne kelljen meghallgatnunk. (Beletartozik egyébként az a jogunk is - mint arra Jan van Cuilenburg felhívja a figyelmet -, hogy ne szólaljunk meg vagy ne gyűjtsünk be bizonyos információkat.) Az üzleti, a katonai és az államtitkok védelme már nem egyértelmű: sokan úgy gondolják, szerintem joggal, hogy ezek védelme nem az újságíró feladata, hanem a titokgazdáé.
A szólásszabadság legitim korlátairól folyó vita egyik érdekes fejezete a valóságtelevíziózásról szól, és Magyarországon elsősorban a Mónika-show, a Győzike-show és a Való Világ című tévéműsorok kapcsán vetődött fel. György Péter például egy alkalommal úgy érvelt az Élet és Irodalomban, hogy az emberi méltósághoz való jog elidegeníthetetlen, ezért még akkor sem csorbítható, ha az ember maga mond le róla; márpedig a Mónika-show vendégei, illetve Gáspár Győző és családtagjai maguk döntöttek úgy, hogy vállalják a nyilvános szereplést, vagyis azt - de ezt már én teszem hozzá -, hogy hülyét csinálnak magukból. Szabad-e az államnak ezt engednie?
Ha elfogadjuk azt az érvet, hogy az államnak akár saját maguktól is meg kell védenie az emberek méltóságát, fel kell tennünk néhány további kérdést is: hol húzódik a legitim állami beavatkozás határa? Van-e érdemi különbség aközött, ha Alekosz egy szál gatyában rohangál a Való Világ villában, és így nevetteti ki magát, és aközött, ha a betelefonáló nevét vállalva, jól beazonosítható módon Bolgár György Megbeszéljük című rádióműsorában mond marhaságokat, szintén nevetségessé téve magát? Minőségi különbséget jelent-e, hogy valaki egy bulvártalkshow-ban vagy egy politikai talkshow-ban vállal szerepet? Éles, jól definiálható határ húzódik-e a nem-politikai és a politikai vélemények között? Határozottan elhatárolható-e egymástól a magán- és a nyilvános szféra?
A fenti kérdésekre e blog szerzője azt válaszolná: tudomása szerint ilyen határvonalat nem lehet húzni. Hiába jó szándékú az állam korlátozó szerepvállalása, ha magában hordja a túlzott beavatkozás: a cenzúra veszélyét. Ezért a szólásszabadságra az jelenti a garanciát, ha az állam az emberi méltóságra hivatkozva sem korlátozza az egyén megszólalási/önkifejezési lehetőségeit. Hanem hagyja, hogy az ember a saját kárán tanulja meg: a nyilvánosság előtti szereplés kockázattal jár.
