2012. február 9-én ismét Magyarország volt a téma az Európai Parlamentben. Neelie Kroes médiaügyi biztos ismét bírálta a magyar kormányt és különösen annak médiapolitikáját, kiemelve a Klubrádió ügyét és a médiatörvény dermesztő hatását. Válaszában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta, Magyarország elkötelezett a szabadság, a jogállam és a demokrácia mellett. (Stating the obvious, de ismétlés a tudás anyja: ahol a hajléktalanokat el lehet zavarni a közterületekről, ott nincs szabadság, ahol visszamenőleges hatályú törvényeket lehet hozni, ott nincs jogállam, és ahol a hatalommegosztás helyett a hatalomkoncentráció elve érvényesül, ott nincs demokrácia.)
Szintén ezen a napon Orbán Viktor arról beszélt a Fidesz Egerbe kihelyezett frakcióülésén, hogy puccskísérlet zajlott ellene, amiben a CNN is részt vett.
Ugyanezen a napon az NMHH új bejegyzést tett közzé új honlapján. A bejegyzés névtelen szerzője büszkén közli, hogy a Határok Nélküli Riporterek jelentése szerint Magyarország a szólásszabadság terén megelőzi egyebek között Bulgáriát, Romániát és Olaszországot is. A Cenzúraregiszter szerint ez kevés ok az örömre: mindhárom országot azért szokták bírálni, mert a magánmédia nagy része a "médiaoligarchák" (például Irena Krasteva [Bulgária], Dan Costache Patriciu [Románia] és Silvio Berlusconi [Olaszország]) kezében van, a közszolgálati média felett pedig a kormányzat gyakorol ellenőrzést.
Az NMHH-bejegyzés szerzőjét az is örömmel tölti el, hogy Magyarország hét hellyel megelőzi "a szólásszabadság őshazájaként tisztelt Egyesült Államokat". Ehhez két megjegyzés kívánkozik. Egyrészt a szólásszabadság "őshazája" az Egyesült Királyság, és nem az Egyesült Államok: a sajtószabadságot deklaráló angol sajtótörvény 1695-ös keltezésű, míg az amerikai alkotmány első kiegészítése 1791-es. Másrészt az Egyesült Államok leminősítésének oka az, hogy az Occupy Wall Street mozgalom egyik megmozdulásán a rendőrök újságírókat vertek meg - de tudjuk, a sajtó korlátozásának nem a fizikai erőszak az egyetlen módja.
