A roma szervezetek után a Milla is megszólalt a Pesty-féle „romafilm” ügyében. Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért-csoport Facebook-bejegyzésében az áll, hogy a roma szervezetek tiltakozása „a civil érdekérvényesítés nagyszerű példája. A közmédia nem ismétli meg Pesty László botrányos »dokumentumfilmjét«. Maradéktalanul elégedettek azonban akkor lehetnénk, ha a jövőben fel sem merülne, hogy ilyen vagy akár ehhez hasonló műsort sugározzon bármely csatorna.”
A roma szervezetek még csak azért tiltakoztak, mert a vitatott műsort közpénzekből finanszírozott csatorna sugározta (lásd a március 20-ai bejegyzést). A Milla ennél tovább megy: semmilyen csatornán – értsd: sem a közpénzből, sem a magánpénzből finanszírozott csatornákon – nem akar olyan filmet látni, amely előítéletes/rasszista/ politikailag inkorrekt.
A közmédia esetében nem látszik tarthatónak az az érv, hogy nem szabad olyan műsort sugározni, amely sérti az adófizetők valamely csoportját, mert szinte bármilyen tartalmat sértőnek érezhet az adófizetők valamely csoportja. A szentmise-közvetítés az ateistákat bántja (mert a tudománnyal összeegyeztethetetlen sületlenségekre tanítja fejlődésben lévő gyermekeiket), az evolucionista álláspont bemutatása pedig a hívőknek fáj (mert szembemegy a Jóisten akaratával, és a tévét néző gyermekeik is biztos elkárhoznak).
A közmédiától legfeljebb azt lehetne megkövetelni, hogy igyekezzen minél több álláspontot bemutatni és ütköztetni. Azt, hogy tiltson le egy műsort – hát ezt nem, ez közönséges cenzúrakísérlet. Még akkor is, ha a roma szervezetek és a jogvédők érzékenysége egyébként érthető.
A magánmédia esetében még a közpénz/adófizető-érvre sem lehet hivatkozni. Az pedig kevés ok egy műsor korlátozására, hogy annak tartalma sért valakit.
Mert sértőnek rendszerint egyszerűen azt a műsort nevezik az emberek, ami nem tetszik nekik, vagyis amit szubjektíve elfogadhatatlannak tartanak, mert az szerintük erkölcstelen vagy politikailag inkorrekt vagy faktuálisan téves vagy tudománytalan vagy elfogult vagy egyoldalú vagy politikailag motivált vagy emberijog-ellenes vagy a jó ízlésbe ütközik vagy árt a kiskorúak fejlődésének vagy ellenkezik Mohamed próféta és a Szent Tekercsek tanításaival stb. A megfelelő címkét mindenki ízlése szerint választhatja ki. A különféle ürügyekből a választék hatalmas, és némi kreativitással a végtelenségig bővíthető.
Az efféle ürügyek közös nevezője az, hogy hangoztatóik nem a saját nemtetszésükre hivatkoznak (mert ezt szerénységük tiltja), hanem valamilyen univerzálisnak tekintett értékre (amelynek ők csupán szorgos napszámosai). Pedig csak arról van szó, hogy nem tetszik nekik. Ez viszont magánügy, nem közügy.
A Milla tehát téved.
Jó volna tudni, hogy a hivatkozott bejegyzés a Milla mint szervezet „hivatalos” álláspontja-e, vagy csak az idézett Facebook-szerző különvéleménye. Mert szokatlan, hogy egy sajtószabadság-párti szervezet bejegyzése a cenzúra bevezetését sürgesse.