2012. március 23-án a Lehet Más a Politika Facebook-lapjára hivatkozva a HVG Online arról számolt be, hogy bizonyos Bálint Gergelyt szociális munkást elbocsátották állásából, miután felszólalt a köztársasági elnök kisdoktorija kapcsán az előző napon rendezett flashmobon. Munkaadója a HVG értesülése szerint arra hivatkozott, hogy „politikai tevékenysége összeegyeztethetetlen a segélyszervezet alapvetően katolikus beállítottságával.”
Ugyanezen a napon a Médiatanács sajtóközleményt adott ki, amelyben az áll, hogy az NMHH 18 millió forintos bírságot rótt ki a TV2-re, mert rossz korhatár-besorolásban sugározta ÖsszeEsküvők című valóságshow-ját. A közlemény szerint „Dr. László Miklós szociológus a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok szerint a 13–17 év közötti tinédzserek több mint ötöde nézte a műsort. Ez azért is aggályos, mert a serdülők számára a médiában, főként a valóságshow-kban megjelenő szereplők negatív viselkedési mintával szolgálhatnak – tette hozzá a szakember. Dr. Kutassy Jenő, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviselője kifejtette, hogy ... az ÖsszeEsküvők című műsor csak provokáló díszletként használta a párválasztást, elsősorban a másik kijátszására, legyőzésére ösztönözve a szereplőket, és alapjaiban kérdőjelezte meg a párválasztás, a házasság és a család értékeit.” Lásd még a 2012. január 1-ei bejegyzést.
Szintén ezen a napon a Társaság a Szabadságjogokért közleményben tiltakozott, mert „Font Sándor kormánypárti képviselő módosító javaslata értelmében az információszabadság korlátozható lehet, amennyiben az adatok közérthető formában történő megismeréséhez szakértelemre lenne szükség”.
Ugyancsak március 28-án a Center for Global Communication Studies at the University of Pennsylvania's Annenberg School of Communication, az American Austrian Foundation és a Bécsi Diplomáciai Akadémia Megfordult politikai fordulatok: gondolatok a tájékoztatásról és a demokráciáról 2011 után (Transitions Transformed: Ideas of Information and Democracy post-2011) címmel szemináriumot tartott Bécsben. A médiakutatók, diplomaták és gyakorló politikusok részvételével megrendezett esemény témája Irán, Kína és Magyarország médiájának helyzete volt. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a szólásszabadság szabályozásának különböző normái és gyakorlatai vannak a különböző európai uniós tagországokban; a szólásszabadság helyzetéről szóló vitát hitvitának (theology) nevezte. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint a magyar médiaszabályozásról szóló vitában máig nincs válasz arra a kérdésre, miért egyszínű – politikai értelemben – a Médiatanács, és milyen szempontok szerint osztják szét az állami vállalatok hirdetéseit. E blog szerény szerzője ugyanitt arról beszélt, hogy 1996 és 2010 között a magyar médiapolitikát a többpárti konszenzus jellemezte, míg a 2010-es médiaszabályozás az ellenzéki pártok és a szakmai szervezetekkel folytatott előzetes konzultáció nélkül született meg, és a médiapolitikára mint zéró összegű játékra tekint.