2012. április 20-án arról számolt be más médiumok mellett a HVG Online, hogy a Magyar Távirati Iroda 128 munkatársa levélben fordult Szalai Annamáriához, az NMHH elnökéhez. Azt írták neki, „az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján úgy véljük, hogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) esetében a közmédiumok összevonása nem vezetett a korábban deklarált és várt eredményekhez, leginkább azért nem, mert a hírügynökségi tevékenység és munka számos olyan sajátossággal bír, amely nem teszi lehetővé annak egységes kezelését a rádiózással és a televíziózással. ... Az összevonás eredményeként az eddig viszonylag hatékonyan működő, adósságoktól mentes MTI megszűnt, elvesztette gazdálkodási önállóságát és felelősségét.” Az MTI munkatársai a levelet elküldték a kormányfőnek, a házelnöknek, a médiatörvény módosítását benyújtó miniszterelnök-helyettesnek, az országgyűlés sajtóbizottságának és valamennyi parlamenti frakció vezetőjének is. Korábban arról számolt be például a Mandíner Média, hogy Belénessy Csaba, az MTI vezetője körlevélben szólította fel a hírügynökség dolgozóit: tartózkodjanak a nyilvános politikai állásfoglalástól, például attól, hogy a Facebook-on közügyekben véleményt nyilvánítsanak.
Szalai még aznap válaszolt, leszögezve, hogy sem az NMHH, sem a Médiatanács, sem azok elnöke nem rendelkezik semmilyen jogkörrel az MTI-vel kapcsolatban.
Ugyanezen a napon a Közigazazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóirodája a Médiajogfigyelő beszámolója szerint bejelentette, hogy hamarosan beterjeszti a médiatörvény módosítását, amely módosításról még májusban szavazhatnak a képviselők.
Ugyancsak ezen a napon a lapok – köztük az Index – arról cikkeztek, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adót tervez kivetni a mobiltelefon- és az internetforgalomra.
Szintén ezen a napon a New York Times blogrovatában Kim Lane Scheppele az új magyar Terrorelhárítási Központról (TEK) ír. „A TEK-et a törvény ma felhatalmazza arra, hogy bárkiről személyes adatokat gyűjtsön pénzügyi vállalatoktól (például bankoktól, brókercégektől), biztosítótársaságoktól, kommunikációs cégektől (mobiltelefon- és internetszolgáltatóktól), valamint állami szervektől. ... Ez a szokatlan mértékű hatalomkoncentráció kínálhat magyarázatot arra, hogy a magyar kormány korábban felszámolta a független adatvédelmi ombudsman intézményét ... a magyar kormány a rendőrállam kiépítése felé tart.”
Még mindig ezen a napon arról tudósított a Népszabadság, hogy Koszorús László fideszes képviselő törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amely feljogosítaná a Miniszterelnökséget arra, hogy neveket és címeket kérjen ki a nyilvántartásból abban az esetben, ha az embereket személyesen kívánja tájékoztatni valamilyen ügyben, vagy a véleményüket akarja kikérni.
