Még az előző napon, vagyis 2012. január 24-én a nyilvánosság számos fórumán ismét a Klubrádió frekvenciapályázata volt a téma. A teljesség igénye nélkül: az NMHH azt nyilatkozta, hogy az állomás túl kevés pénzt ajánlott a frekvenciáért, Neelie Kroes Brüsszelben vizsgálta a vitatott frekvenciapályázatot, a fideszes Selmeczi Gabriella felháborodottan utasította el azokat a nézeteket, amelyek szerint a rádió politikai nyomás miatt vesztette el engedélyét, a Magyar Hírlap keresetlen szavakkal ecsetelte a Klubrádió munkásságát, a Véleményvezér pedig, ugyancsak a Klubrádió apropóján, a konszenzusalapú médiapolitikáról értekezett.
A szövevényes ügy legalább öt általános tanulságot kínál:
2. A koncesszióért ajánlott összeg nem lehet az elbírálás alapja, mert nincs összefüggés egy rádió műsorkínálatának minősége és a rádió bevétele között. (Hacsak fordított összefüggés nincs: minél több pénzt kell befizetni az államkasszába, annál kevesebbet lehet visszaforgatni a műsorgyártásba.)
3. Az egyetlen ésszerű megoldás a sorsolás: be kell dobni az összes pályázó nevét egy kalapba, és találomra ki kell húzni egyet.
4. Az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy felgyorsítsa a digitális rádiózásra való átállást, mert ma ez az egyetlen módja annak, hogy (szinte) valamennyi pályázó műsorsugárzási lehetőséghez jussonjusson.
5. A frekvenciahasználati díjat nem a rádiók üzleti terve alapján előre, hanem tényleges nettó árbevételük alapján, visszamenőleg kell megállapítani.
A sorsolásos frekvenciaosztás előnye, hogy kizárja az átpolitizált döntést, egyenlő esélyt biztosít valamennyi pályázónak, elejét veszi annak, hogy a gazdagabb pályázók "felvásárolják" a frekvenciákat, és az aránytalanul magas koncessziós díj sem fenyegeti a rádiók stabil működését. Hátránya ugyanakkor, hogy kevesebb pénz folyik be az államkasszába.
2012. január 25-én ugyancsak a Klubrádió volt az egyik napirendi téma. Az Index arról írt, hogy az állomás frekvenciáját elnyerő Autórádió Kft. 200 millió forintért felajánlotta a 75 millió forintért (+áfa) elnyert koncessziót a Klubrádiónak és más állomásoknak, de azok nem kértek belőle. Klubrádió szerint már az eredeti vételárat sem lehet kitermelni.
Szintén január 25-én az Európai Bizottság munkacsoportja a médiatörvény megváltoztatását javasolta Magyarországnak, arra hivatkozva, hogy "túl sok hatalmat kapott egyetlen, a kormányzat által kinevezett médiahatóság, amely egyszerre jelöli a közszolgálati médiumok vezetőit, értelmezi az új jogszabályokat, és ró ki olyan bírságokat, amelyek akár tönkre is tehetik a médiumokat". A munkacsoport részben a CEU jelentésére támaszkodott (lásd a 2012. január 10-ei bejegyzést). Az ügy hátterét az Index ismerteti.