Know your place and shut your face_5

Cenzúraregiszter

„…a cenzúrázott sajtónak demoralizáló hatása van. A Rossz potenciális forrása, amelytől elválaszthatatlan a képmutatás, és ebből az alapvető hiányosságából ered minden további hibája. A kormány csak a saját hangját hallja, tudja is, hogy csak a saját hangját hallja, de mégis azzal áltatja magát, hogy a nép hangját hallja, és megköveteli az emberektől, hogy ők is elfogadják ezt az önámítást. Az emberek elmerülnek a politikai babonákban, részben belesüppednek a hitetlenségbe, vagy teljesen elfordulnak az állam ügyeitől, magánemberek gyülevész tömegévé válnak. Mivel a szabad írást törvénytelennek kell tekinteniük, hozzászoknak ahhoz, hogy a törvénytelent szabadnak, a szabadságot törvénytelennek tekintsék. Így pusztítja el a cenzúra az állam szellemét.” (Karl Marx, 1842)

Friss topikok

Címkék

A Cenzúraregiszter 2012. január 1-e óta figyeli a sajtószabadság helyzetével kapcsolatos fejleményeket. Bajomi-Lázár Péter szubjektív szemléje, sajtóhírek alapján.

2012.04.17. 12:44 Cenzúraregiszter

Honvédelmi nevelés (2012. április 17.)

E blogban már érveltem úgy, hogy a kormányzat médiapolitikáját a szó lehető legtágabb értelmében kell vizsgálni: nemcsak a sajtóra, a médiára és az internetre vonatkozó intézkedések tartoznak ide, hanem a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, az új alaptörvény, a családvédelmi törvény, az utcák és a közterek átnevezése, a színházigazgatók kinevezése is, mert a kormányzat hosszú távú terve a keresztény-nemzeti-konzervatív ideológiai hegemónia kiépítése, a máskéntgondolkodók marginalizálása, a pluralizmus ignoranciájának megteremtése. A fenti intézkedések sorába tartozik az egységes iskolai tananyag bevezetése is.

2012. április 17-én a Népszava arról írt, hogy az új Nemzeti Alaptanterv tervezetének szellemében – amely az iskolai oktatás mellett a nevelés szerepét hangsúlyozza – a 14–18 éves korosztály számára kötelezővé tehetik a katonai alapismeretek elsajátítását. A tervezet egyik célja ugyanis annak elérése, hogy: „Alakuljon ki [a fiatalokban] a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.”

A kérdés ugyanaz, mint a kormányzat számos más intézkedése kapcsán: mi lesz a kisebbségekkel? Ebben az esetben mi lesz azokkal, akik úgy vélik, helyesebb, ha gyermekük maga dönt arról, hogy a közösségi vagy az individualista életutat, a tekintélytiszteletet vagy a tekintélytagadást választja? Kissé vehemensebben fogalmazva: ha a tervezett intézkedést bevezetik, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem nem akarnak egyenruhában masírozni, laposkúszásban akadálypályát teljesíteni, vezényszóra vigyázzba állni, a parancsnak vakon engedelmeskedni, az eredeti gondolkodásról, az önrendelkezés jogáról, a személyiségükről lemondani? Azokkal, akik nem alattvalóként, hanem állampolgárként kívánnak viselkedni? Azokkal, akik úgy érzik, az anyaföld védelme – de fogalmazzunk pontosabban: az azon éppen uralkodó társaság hatalmának védelme – nem ér annyit, hogy az életüket kockáztassák érte? Mi lesz azokkal, akik máshogy szeretik a hazájukat? Akik másként képzelik el országuk jövőjét? Akik számára a fegyveres konfliktus vállalása a lehető legrosszabb alternatíva?

Az Orbán-kormány gyakorta hivatkozik kétharmados felhatalmazására; ismert, hogy a régióban unikumnak számító* vegyes választási rendszernek köszönhetően a szavazatok 53 százalékával nyerte el a mandátumok 67 százalékát. Ez azonban nem ok arra, hogy a saját értékrendjét mindenáron keresztülvigye. Azt, hogy a többségi demokrácia rosszabb, mint a liberális – vagyis a kisebbségek érdekeit is védő, konszenzusra törekvő – demokrácia, könnyű belátni. Politológiai közhely, hogy az, aki ma a többséghez tartozik, holnap könnyen a kisebbség soraiban találhatja magát. Ma az egyik kormányzat nyeri el a szavazatok többségét, holnap a másik. Ha az egymást követő kormányzatok gesztuspolitikát folytatnak, azaz a mindenkori ellenzékkel való megegyezésre törekednek, senkinek sem lesz rosszabb, mint korábban. Ha az egymást követő kormányzatok a választásokon elnyert többségükre hivatkozva revanspolitikát folytatnak, valaki mindig rosszul jár. Az első esetben arra törekednek, hogy mindenki jól járjon, de legalábbis senki ne járjon rosszul. A másodikban azonban a politikát – végső soron a javak újraeloasztását – nulla összegű játéknak fogják fel, amely során az egyik annyit nyer, amennyit a másik veszít.

A magyar alkotmányos berendezkedést két lényeges vonás különbözteti meg a régió többi országáétól. Az egyik a már említett vegyes választási rendszer. A másik a kétharmados törvények szokatlanul magas aránya. Önmagában egyikkel sincs baj. A kettő együtt azonban katasztrófához vezethet: szélsőséges helyzetben az egyik politikai erő könnyedén megszerezheti a szavazatok kétharmados többségét, és a saját szája íze szerint írhatja át az ország legfontosabb törvényeit.

Ilyesmi azonban ritkán fordul elő: az elmúlt húsz évben mindössze kétszer esett meg. Az első alkalommal a győztes, Horn Gyula kormánya az önkormányzati választási törvény átalakítása kivételével nem élt kétharmados szavazattöbbségével. A második alkalommal a győztes, Orbán Viktor második kormánya gyökeresen átalakította a politikai rendszert. Mivel csekély az esélye annak, hogy a következő években más politikai erő nyeri el a szavazatok kétharmados többségét, fennáll a veszélye annak, hogy a második Orbán-kormány által kétharmados többséggel hozott rossz törvényeket nem lehet átalakítani. A demokrácia így az önkorrekció képességét veszítheti el. Mindazok, akiket a mostani törvények hátrányosan érintenek, hosszú távon is hátrányos helyzetben maradhatnak. Ez pedig a társadalmi robbanás veszélyét hordozza magában.

 

* Az Európai Unióhoz csatlakozott kelet- és közép-európai demokráciák többségében arányos választási rendszer van, Magyarország és Litvánia kivételével.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://cenzuraregiszter.blog.hu/api/trackback/id/tr964456631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.