Know your place and shut your face_5

Cenzúraregiszter

„…a cenzúrázott sajtónak demoralizáló hatása van. A Rossz potenciális forrása, amelytől elválaszthatatlan a képmutatás, és ebből az alapvető hiányosságából ered minden további hibája. A kormány csak a saját hangját hallja, tudja is, hogy csak a saját hangját hallja, de mégis azzal áltatja magát, hogy a nép hangját hallja, és megköveteli az emberektől, hogy ők is elfogadják ezt az önámítást. Az emberek elmerülnek a politikai babonákban, részben belesüppednek a hitetlenségbe, vagy teljesen elfordulnak az állam ügyeitől, magánemberek gyülevész tömegévé válnak. Mivel a szabad írást törvénytelennek kell tekinteniük, hozzászoknak ahhoz, hogy a törvénytelent szabadnak, a szabadságot törvénytelennek tekintsék. Így pusztítja el a cenzúra az állam szellemét.” (Karl Marx, 1842)

Friss topikok

Címkék

A Cenzúraregiszter 2012. január 1-e óta figyeli a sajtószabadság helyzetével kapcsolatos fejleményeket. Bajomi-Lázár Péter szubjektív szemléje, sajtóhírek alapján.

2012.04.30. 17:31 Cenzúraregiszter

Az (audiovizuális) szemét és szervezett bűnözés (2012. május 1.)

Azt írja Tamás Gáspár Miklós az Élet és Irodalom 2012. április 27-ei számában, hogy: „A kommerciális tömegkultúra – amelynek a legemberellenesebb, leggyalázatosabb alfaja az olyan »zenei adó«, mint a Class FM és a Neo FM, amely presszókban és kocsmákban, újabban boltokban is szól, s amely a kertévével együtt nem más, mint a szervezett bűnözés egészen különlegesen ártalmas üzletága – csak mángorolja azt, ami honfitársaink agyából még megmaradt, aztán jön hozzá a középiskola, az egyetem, a magaskultúra-üzem, hogy beléillessze az elektródákat, amelyekkel aztán szétdurrantják. Hát persze, hogy nem értik Jókait és Móriczot, hiszen hallhatóan a legnagyobb nehézségek elé állítja szegényeket a legközönségesebb hétköznapi beszélgetés is. ... A múlt és a külföld, a »másutt« és a »máskor« egyneműsítése, összegyúrása a helyi mizériával azt a célt szolgálja, hogy a jelent – a jelenlegi társadalmi szituációt – egyetemesnek és szükségszerűnek, azaz »természetesnek« tüntessék föl.

TGM újraolvasta A felvilágosodás dialektikáját, és most ez a véleménye. Továbbá az, hogy a fentiekről – valamint a szofisztikálatlan nyelvhasználatról – a vonatkozó névmások helytelen használatával szemben túlontúl engedékeny liberális értelmiség tehet. Szerinte az a megoldás, ha több Jókait és Móriczot, Molnárt és Mórát olvasunk.

TGM egyszerűen „szemét”-nek hívja a tömegkultúrát és annak első számú hordozóját, a kereskedelmi médiát, és ezzel egy platformra helyezi magát Szalai Annamáriával, aki ugyanezt „audiovizuális szemét”-nek nevezte,  és azt mondta, „az NMHH-nak ... küzdenie kell ez ellen és támogatnia azt, hogy minél több értékes tartalomhoz juthassunk hozzá”.

TGM-ben korábban több megértés és kevesebb lenézés volt az utca emberével szemben.

Mert mit csináljon az ember, ha hazatér egy hosszú nap estéjén? Mit tegyen, miután elszenvedte főnöke összes piszkálódását, elintézte a nagybevásárlást, megázott a megállóban, mert az a kurva busz képtelen tartani a menetrendet, ellenőrizte gyermeke leckéjét, elkészítette a család vacsoráját, rendezte élete párjával aktuális nézeteltérését és kivasalta a másnapi ruhákat? Kapcsolja be a Duna TV-t és nézze meg a Stalkert vagy A zongoristát? Üljön fotelbe, és üsse fel A kőszívű ember fiait?

Bolond lenne. Ilyenkor a Barátok közt vagy az Éden Hotel aktuális szériája segít neki abban, hogy kikapcsoljon és erőt gyűjtsön a következő, hasonló megpróbáltatásokat tartogató napra.

A kereskedelmi és a közszolgálati médiát – tágabb értelemben a tömegkultúrát és a „magaskultúrát” – elsősorban a hangnemük különbözteti meg egymástól. Azt, amit TGM egyszerűen „szemét”-nek nevez, azért kedvelik az emberek, mert az élet napos oldalát mutatja meg. A kereskedelmi média és a ponyvairodalom talán kissé bárgyú, de mindig rendíthetetlen optimizmust sugall. A közszolgálati média és a szépirodalom viszont inkább az élet árnyékos oldalát ábrázolja, mert jellemzően probléma-orientált és menthetetlenül pesszimista. A kereskedelmi tévében majdnem meztelen, jól karbantartott fiatal lányok és fiúk beszélnek csacskaságokat; a közszolgálati televízióban szomorú tekintetű férfiak és gondterhelt asszonyok azt elemzik, hogy miért ilyen beteg ez a világ.

Érthető, ha a többség az előbbit választja. Van baja elég.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://cenzuraregiszter.blog.hu/api/trackback/id/tr784481001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

break 2012.05.03. 09:05:27

"Azt, amit TGM egyszerűen „szemét”-nek nevez, azért kedvelik az emberek, mert az élet napos oldalát mutatja meg."

Ezen kivul szerintem van egy masik ok is: a tomegkultura nem kenyszerit (vagy serkent) gondolkodasra. Passziv fogyasztokent kivaloan elvezheto, mig a "magaskultura" mnegfelelo megemesztese tobb energiat kivan. Ami, egyszeruen nincsen meg sokaknak, egy nehez nap utan (ahogy irod te is.)