2012. január 13-án a Kossuth Rádió reggeli hírműsora arról számolt be, hogy Washingtonban megkezdődtek a tárgyalások az IMF és Magyarország között; a Nemzetközi Valutaalap nem támaszt előzetes feltételeket hazánkkal szemben. Eközben például az Index és a Népszabadság is azt jelentette, hogy a Fellegi Tamás vezette küldöttség csupán informális tárgyaláson vett részt, az IMF pedig előzetes feltételekhez - szavak helyett tettekhez - köti az érdemi tárgyalások megkezdését. Talán nem közömbös, hogy az utóbbi álláspontot erősítette meg az IMF sajtóközleménye is, amelyben Christine Lagarde így fogalmaz: "Jeleztem [Felleginek], hogy az IMF akkor dönt arról, megkezdi-e - és ha igen, mikor - a készenléti megállapodásról szóló tárgyalásokat, ha [a magyar fél] kézzelfogható intézkedésekkel tanúsítja, hogy intézményei elkötelezettek mindazokban a szakpolitika kérdésekben, amelyek a makroökonómiai stabilitás megteremtésére vonatkoznak."
Szintén ezen a napon tette közzé közös állásfoglalását a South East European Network for Professionalization of Media, az Access Info és a Network for Reporting on Eastern Europe, amelyben felhívja Pintér Sándor belügyminisztert: vessen véget annak a büntetőeljárásnak, amelyet Mong Attila újságíró ellen indított, miután az nyilvánosságra hozta José Manuel Barroso Orbán Viktornak írt levelét. Mint írják, az Európai Bizottság elnöke által a magyar miniszterelnöknek küldött levél közérdekű információkat tartalmaz, ezért közlése nem minősülhet a levéltitok megsértésének.
Ugyanezen a napon tette közzé az NMHH "A TV2 alkalmazza a gyermekbarát piktogramot, az RTL Klub nem" című nyilatkozatát. A közleményben az áll, hogy az adásfolyamot hét tartalmi elem alapján értékelték; ezek a következők: a problémás és felnőtt téma, az erőszak, a félelem, a szex, a meztelenség, a kábítószer és a közönséges nyelvezet. A karikázási kötelezettséggel kapcsolatban e sorok írója itt két dolgot gondol érdemes megjegyezni. Először is: a szomszédos országokban - például Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában - nem alkalmaznak piktogramokat, márpedig nincs empirikus adat, ami azt sugallná, hogy a magyar gyerek sérülékenyebb volna, mint a szlovák, a szlovén, vagy a román. Másodszor: amikor a jogalkotó és a jogalkalmazó a törvény erejével egyes deviánsnak vélt magatartási formákat bélyegez meg, akkor nem tesz mást, mint saját, partikuláris ízlés- és értékrendjét erőlteti a társadalom egészére. Az ilyesmit minimum paternalizmusnak hívják.
Az NMHH vizsgálatától független, de talán említésre méltó, hogy az RTL Klub esti Híradójának tematikája megváltozott. A korábban szokásos, műsorkezdő katasztrófa-híradások helyét a szó szűkebb értelmében vett politikai tudósítások vették át, amelyek tárgyilagos hangnemük ellenére kritikus képet festenek az Orbán-kormány politikájáról. Az év eleji áremelésekkel például napok óta foglalkozik a csatorna. A blogíró szubjektív és ellenőrizetlen benyomása az, hogy a televízió január 2-a, a kormányellenes tömegtüntetés óta változtatott tematikáján, érzékelve a közhangulatban végbement változást. A január 13-ai Híradó - igaz, nem vezető helyen - részletesen foglalkozott a Schmitt Pál doktori értekezését övező botrány fejleményeivel is, majd némi malíciával közvetlenül ezután azt jelentette, hogy Németországban saját pártja a német államfő elmozdítását mérlegeli.
