Nem magyar vonatkozású, mégis érdekes hírt jelent Timothy Garton Ash kezdeményezése, a FreeSpeechDebate. Az elképzelés lényege, hogy a globális média korában a szabad szólásról is globális kontextusban kell gondolkodni, mert ma már "mindannyian szomszédok vagyunk: az interneten és a mobiltelefonon keresztül négymilliárd embert érhetünk el, ami soha nem látott lehetőséget kínál a szabad szólásra". A TGA által vezetett nemzetközi csoport, amely az Oxfordi Egyetem diákjainak bevonásával működik, de támogatja például Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója is, tíz olyan alapelvet bocsát vitára, amelyet világszerte érvényesnek tart. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. bekezdéséből kiinduló elvek nyersfordításban a következők:
- Nekünk - valamennyi embernek - jogunk van az önkifejezésre (We - all human beings - must be free and able to express ourselves), valamint arra, hogy határokra való tekintet nélkül információkat és gondolatokat terjesszünk és ismerjünk meg.
- Megvédjük az internetet és valamennyi kommunikációs formát attól, hogy a köz- és magánhatalmak illegitim módon avatkozzanak be szabadságukba.
- Nyitott és sokszínű médiát követelünk és teremtünk annak érdekében, hogy tájékozott döntéseket tudjunk hozni, és korlátok nélkül vehessünk részt a politikai életben.
- Az emberek közötti valamennyi különbségről nyíltan és civilizált hangnemben beszélünk.
- Nem ismerünk tabut az ismeretek megvitatása és terjesztése terén.
- Nem fenyegetünk senkit erőszakkal, és nem fogadjuk el, ha erőszakos fenyegetéssel próbálnak megfélemlíteni bennünket.
- Tiszteletben tartjuk a hívőket, de nem feltétlenül tiszteljük hitük tartalmát.
- Valamennyiünknek jogunk van a magánéletre, de elfogadjuk magánéletünk nyilvánosságát, ha és amennyiben a köz érdeke úgy kívánja.
- A tisztességünkbe gázoló megjegyzéseket elutasítjuk, de a legitim vitát nem korlátozzuk.
- Szabadságunkban áll a szólásszabadságra vonatkozó valamennyi olyan korlát megkérdőjelezése (to challenge all limits), amelyet a nemzetbiztonságra, a közrendre és a [köz]erkölcsre hivatkozva állítanak.
A szólásszabadságról az elsősorban a neten folyó globális vita tétje az, hogy meg lehet-e állapítani olyan kommunikációs normákat, amelyek "határok nélkül" - vagyis valamennyi kultúrában, a politikai és a vallási hagyományokra való tekintet nélkül - érvényesek. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni az úgynevezett áldozattesztet, amely szerint az egyetemes emberi jogok azért egyetemesek - vagyis kultúrafüggetlenek -, mert minden embert megilletnek. Ezt a tézist igazolandó Michael Kunczik Cees J. Hamelinket idézi: "Ha bárkinek kétségei lennének afelől, hogy az alapvető emberi jogok univerzálisak-e, kérdezze meg az emberi jogi sérelmek áldozatait." Így a szólásszabadság kérdésében sem a hatalmasok véleménye a mérvadó, hanem az elnyomottaké: azoké, akiket akadályoznak a szabad szólás gyakorlásában.
A magyar médiaszabályozás szempontjából egyébként különösen a 10. vitapont lehet érdekes.
