2012. április 19-én arról írt a Médiajogfigyelő, hogy az Országgyűlésről szóló törvény tervezete rögzíti azt a gyakorlatot, amely szerint a parlamenti ülésekről csak az erre megbízott társaság közölhet mozgóképeket. Bár a tervezet tárgyilagosságra és objektivitásra kötelezi a közvetítőt, az nem áll a médiahatóság felügyelete alatt, így egyetlen, khm, független szerv sem alkalmazhat szankciókat vele szemben.
A parlamenti közvetítések történetét és szabályozásuk dilemmáit korábban Lampé Ágnes dolgozta fel a Médiakutatóban közölt írásában.
A(z egyébként Nyugat-Európában sem példátlan) közvetítési gyakorlat azért aggályos, mert monopóliumot ad egyetlen társaságnak a nyilvánosság legfontosabb fórumán, a parlamenti ülésteremben történtek közvetítésére – és cenzúrázására. A parlamentből a nyomtatott sajtónak tudósító újságírók beszámolóiból tudni, hogy a közvetítő nem mutatja a gyakran üresen tátongó széksorokat, a padok alatt felgyűlő szemetet, a bóbiskoló vagy éppen a laptopjukon tetrist játszó képviselőket.
