2012. február 14-én a CNN – a HVG online megkeresésére – válaszolt Orbán Viktor összeesküvés-vádjára, amely szerint a hírcsatorna elfogult tudósításaival részt vett a magyar miniszterelnök elleni nemzetközi „puccskísérletben”. A televízió képviselője elmondta: több ízben kértek interjút a magyar miniszterelnöktől, ám az eddig nem nyilatkozott nekik.
Ugyanezen a napon az Origó arról számolt be, hogy Szájer József nyílt levélben bírálta Neelie Kroes-t. A Fidesz európai parlamenti képviselője azzal vádolta a médiaügyi biztost, hogy az „kilépett az Európai Bizottságtól joggal elvárható pártsemleges szerepből”. Szájer szerint lehet, hogy Magyarországon fejletlen még a demokratikus politikai kultúra, de itt legalább egyetlen politikust sem gyilkoltak meg a nyílt utcán, nem úgy, mint Hollandiában. Azt írja továbbá, hogy a Klubrádió elnyert frekvenciáját még a régi, „baloldali vezetésű médiahatóság” ítélte meg „szabályellenesen ... súlyos pártpolitikai elfogultsággal a katolikus rádió ellenében”.
Szájer képviselő leveléből nem derül ki, mi köze Pim Fortyn meggyilkolásának a magyarországi romák (Kroes által korábban felemlegetett és Szájer szerint cáfolt) hátrányos helyzetéhez vagy a Klubrádióhoz. Talán az az eszmefuttatás sem állja meg a helyét, hogy ha Hollandiában problémák vannak, akkor jobb, ha a hollandok nem bírálják Magyarországot. Ez ugyanis nem más jelent, mint azt, hogy ha nálatok pocsék a helyzet, akkor nálunk miért ne lehetne az – ami a Cenzúraregiszter szerint nem elég meggyőző érv. Az Európai Bizottság biztosa egyébként nem a nyugat-európai kormányok teljesítményéhez, hanem normatív elvárásokhoz képest bírálta magyar kormány politikáját.
Vitatható Szájer Klubrádióval kapcsolatos felvetése is, mert a rádióállomás ügyét csak kontextusában lehet vizsgálni. Az pedig úgy fest, hogy miközben a demokratikus ellenzéki erőkkel rokonszenvező állomás az utolsó kormánykritikus hang az éterben, több, a kormányhoz lojális állomás is működik; ilyen a Lánchíd Rádió – és a Kossuth Rádió. A közszolgálati rádió Esti Krónika című műsorában ugyanis így néz ki a politikai erők megszólalási aránya az NMHH ugyanezen a napon közzétett, de a hatóság honlapján még nem olvasható kvantitatív tartalomelemzése szerint: kormány: 11,2 %, Fidesz: 43,4 %, KDNP: 4,1 %, MSZP: 17,2 %, Jobbik: 11,2 %, LMP: 10,1 %. (Az NMHH csak a klasszikus hírműsorokat méri, de nem monitorozza például a Vasárnapi Újságot, amely mind napirendjében, mint az ügyek keretezésében a jobboldal szócsöveként működik. A legutóbbi, február 12-ei műsorban például Orbán Viktor évértékelőjéről volt szó; Tőkés László a határon túli magyarok autonómiájáról beszélt; Bogár László közgazdász "Valutaalap, verőlegények, védelmi pénz - mennyire diktálhat egy szuverén államnak a globális pénzhatalmi rendszer?" címmel a globális pénzhatalomról értekezett, és szó volt még a kommunista múlt bűneiről, valamint egy püspök is megosztotta gondolatait a hallgatókkal. A mostani kormányzattal szemben kritikus liberális hangok egyetlen esetben sem szólaltattak meg.)
Bár a Klubrádió és a katolikus állomások szembeállítása nehezen értelmezhető, talán az sem mellékes, hogy katolikus állomásból több is van az országban: ilyen a Mária Rádió és a Magyar Katolikus Rádió. Ezek mellett a már említett Kossuth Rádió is rendszeresen szerepet vállal a katolikus és általában a keresztény eszmék terjesztésében. (És bár a tárgyhoz nem tartozik szorosan, érdemes felvetni a kérdést: ha a magyar közszolgálati médiában van vallásos műsor, miért nincs – a sokszínűség jegyében – ateista is? Ismert, hogy például a BBC rendszeresen megszólaltatja a harcos oxfordi ateistát, Richard Dawkins-t, az „istenhipotézist” cáfoló Isteni téveszme című tudományos bestseller szerzőjét.)
